2013. május 21., kedd

Lovas, talán 006

Csiszolódik a történet. Csiszolja a megbízó és a főépítész is. A negyedik verziót vittük le neki, amiben kihúzott jópár ötletet. Van a helyi szabályozás, van a Balaton-törvény, meg ugye a gumiszabály, az illeszkedés.. Ha körülnézünk a helyszínen, az épített környezet a szokásos: ahhoz inkább nem szeretnénk illeszkedni. Akkor viszont mihez? Egy elképzelt idilli állapothoz, amikor a szőlőhegyen kétszáz éve még csak présházak álltak. Ehhez viszont lényegesen precízebb szabályozás kéne, akár konkrét minta-tervekkel, amik közül választhatna az építkezni és valóban gazdálkodni kívánó polgár.
Így viszont marad a küzdelem: legyen egyfelől modern -jogos megbízói és kortárs építészi igény -, másfelől "korhű", tájba illesztett, egy rakat válogatott szabály közé szorítva.

szeretem a cuppantott vakolatot, ezt a sima fehér keretezéssel kombinálva akár jó is kisülhet



pergolára szükség lesz a terasz fölött, legyen betonból a szerkezete, ilyenre is lehet példát találni szép számmal a Balaton körül

a talajba persze alaposan bele kell nyomni a házat, építménymagasság és "lejtő felőli épületmagasság"-nak való megfelelés miatt

a tetőre felforduló üveg nem lehet, de tetősíkablakok akár sorolva is igen - szerintem ez is ellentmondás

a szabályozás választható héjalás: "nád, korcolt  lemezfedés, cserép
(kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös, vörösesbarna szín
árnyalataiban)". Így aztán a korcolt fedést választottuk.

pincelejárat a lejtő felőli oldalon

balra látszik a terasz bal oldalán a támfal mellé illesztett "nyári konyha"

Futjuk a következő kört a hivatalban..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése